A szerzők az ivozidenib hatásosságát és biztonságosságát elemezték előrehaladott IDH-1-mutáns cholangiocarcinoma olyan eseteiben, melyek a szokványos kemoterápia mellett progredáltak. Ebben a klinikai szituációban az ivozidenib szignifikánsan javította a progressziómentes túlélést és a teljes túlélést. A kezelést a betegek jól tolerálták, súlyos mellékhatás ritkán, a terápiával összefüggésbe hozható haláleset egyáltalán nem fordult elő.

Az OTSZ Online szerint 1-es típusú cukorbetegségben az elégtelen glükózkontroll fokozza az évtizedekkel később fellépő szövődmények kockázatát.

A kutatások egyre specifikusabb kérdésekre keresnek választ – mondta lapunknak Kulka Janina, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézetének egyetemi tanára.

A teljes genom szintjén feltárták a leggyakoribb tumorokban előforduló epigenetikai változásokat. A masszív és specifikus DNS-metilációs módosulások közreműködnek a tumorkialakulásban, -progresszióban és -disszeminációban egyaránt, írja az Oncogene tanulmánya.

Feltárták azt az epigenetikus mechanizmust, ami a cardiomyocyták különböző fajta differenciálódását irányítja: az egyik útvonal a testedzés révén növeli a szívizmot, a másik túlterhelés általi patológiás hipertrófiát okoz.

A Genom Research című lapban nyilvánosságra hozott tanulmány szerzői azt elemezték, mennyiben befolyásolják a magzat fejlődését az örökletes tényezők, illetve mennyiben játszik benne szerepet az anya étrendje, mentális állapota és életmódja.

Júniusban kapott zöld utat, ma már önálló tanszékként működik a Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyettese, Molnár Mária Judit professzor asszony által irányított Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete.

A betegségre hajlamosító genetikai tényezők és a környezet hatása az epigenom módosításán keresztül érvényesülhet, az epigenetika lehet a kapcsolat az oki tényezők, valamint a betegség kialakulása között. Az epigenetika közvetítő működését a gyulladásos bélbetegség példáján mutatjuk be.